Takáts Eszter nem sztár alkat, ő a hétköznapi emberek (egyik) hőse, közvetlen, őszinte, és kitárulkozó, nem tartja távol magát a publikumtól, sőt, minél közelebb van hozzá(nk), annál jobban érzi magát. Hétköznapokon piacra jár, könyvtárt látogat, kokettál a húsboltossal, és ezek után a kutyabarátokkal is csacsog.
14 éve ír dalokat, volt már közel a csúcshoz (Nyári dal), szerették már sokan, mégsem szállt el magától. Tudatában van, hogy a pálya, amit választott, hosszútávú dolog, nem alkalmi röppálya.

Az elmúlt 14 év alatt 7 lemezt jelentetett meg, igaz, főként az utóbbi 9 évben. Bűvöli a számokat, a sorsformáló számmisztikát, figyeli a Holdat, és hétvégenként süteményeket készít. Meg persze mos, főz, takarít... :)
(((majd megfűzöm, hogy küldjön valami receptet is...)))
20 évig komolyzenét tanult, tanított már gyerekeket, és szándéka szerint ezt sem hagyja abba. Sosem jelentkezett a Megasztárba, vagy az X-faktor-ba, vagy a Dalba; vállalta, hogy kézzelfogható vizuális zenész marad, aki hangnemekkel, harmóniákkal fest.
Talán ez az egyetlen nem hétköznapi benne... Muzsikája lelki képeket jelenít elénk. De ettől még ő a mi kedvünkben jár, és gyógyít meséivel.

Elfeledteti a hétköznapokat, de meg marad a maga hétköznapi léte és ezért illik az AntiCelebre.

innen ösmertem meg

és ez az új nótája, csak a nyers változatban az utcán pendít

Végül az egész világ átélhette azt az érzést, hogy nem lett világvége...

Vagy mégis?

Személyes meglátásom alapján valami megváltozott ebben a világban és már az emberek jó része unja a magából kivetkőzött karaktereket, a megcsinált cicababákat és izompacsirta fickókat. Én már régóta unom, de most valahogy ez igen határozottan az emberek letargiáján is érzékelhető.

Tehát, elkezdem keresni azokat az embereket és történeteket, amik olyan arcokkal esnek meg, akik elvileg a celeb világhoz tudnának tartozni képességeik és művészetük után, de mégis hétköznapiak.
A boltban kenyeret vesznek, vagy kapálni mennek a földekre, vagy egyszerűen a bkv-n utaznak... már ha jár a békávé